Ön lassú vagy gyors koffein-anyagcserét végző személy?

A NAPI KÁVÉADAGOM

A hangulatos kávézók hagyományos helyszínek a barátok, ismerősök, családtagok vagy munkatársak találkozására. Elvégre a leggyakoribb meghívás egy találkozóra valószínűleg a kötelező "Elmegyünk egy kávéra?". Találkozol a kávézóban, megrendeled a szokásos Flat White-ot, a barátnőd pedig kijelenti, hogy ő egygyógyteát kér , mivel ma már megitta a kávéját.

Azon tűnődsz, hogyan bírta ki délutánig egyetlen csésze kávéval, miközben neked reggel óta három csészével sikerült meginnod, és el sem tudod képzelni a napodat e rendszeres koffein utánpótlás nélkül? Miért van az, hogy valakinek alapvetően egyik csésze kávé után a másik után kell feltöltenie magát, míg másnak elég egy kapucsínó reggel, és estére is van elég energiája?

A KOFFEIN FELDOLGOZÁSÁNAK GENETIKAI KÓDJA

A válasz a génjeinkben van megírva. Azt, hogy mennyire vagyunk érzékenyek a koffeinre, azaz, hogy mennyire vagyunk képesek feldolgozni és metabolizálni a koffeint, egyedi genetikai felépítésünk határozza meg. A koffeinérzékenység azt méri, hogy az adott koffeinmennyiség milyen hatással van ránk. Az évek során a koffeinérzékenység változhat, mivel a génexpressziónk az öregedéssel együtt változik.

Akoffeinérzékenységünket meghatározó gén neve CYP1A2. Ez képes az azonos nevű CYP1A2 enzimet termelni, amely a koffein metabolizálásáról gondoskodik a májban. A koffein anyagcseréjének hatékonysága e gén DNS-szekvenciájának enyhe változásainak köszönhető. Attól függően, hogy a CYP1A2 enzim génvezérelt termelése hogyan történik, általában háromféle koffeinérzékenység kategóriába vagy típusba sorolhatjuk magunkat.

1. KOFFEIN TÚLÉRZÉKENYSÉG

A koffeinre túlérzékeny emberek már kis dózisú koffeinre is reagálnak. Már 100 mg-os mennyiségnél is tapasztalhatják a "kavitáció" vagy koffeinizmustüneteit . Ez azt jelenti, hogy már kevesebb mint egy csésze kávé után szapora szívverést, idegességet vagy álmatlanságot tapasztalhatnak. A koffein lebomlása is hosszabb időt vesz igénybe.

Ezeknél az embereknél a koffein anyagcseréje akár kétszer annyi ideig is eltarthat. A koffeinre érzékeny embereknek általában azt tanácsolják, hogy legyenek óvatosak a kávéfogyasztással, vagy válasszanak olyan italt, amely kevesebb koffeint tartalmaz, például fekete vagy zöld teát.

2. NORMÁLIS KOFFEINÉRZÉKENYSÉG

A legtöbbember ebbe a csoportba tartozik .Átlagosan napi 200-400 mg koffeint, ami körülbelül 2-4 csésze kávénak felel meg, káros hatások nélkülfogyaszthatnak . A kávé az alvásukat sem zavarja, ha ésszerű időben fogyasztják, hogy a koffein lefekvés előtt lebomolhasson.

3. KOFFEIN-HIPOSZENZITIVITÁS

Ez utóbbi csoportba azemberek körülbelül 10%-a tartozik, akik a koffeinre való alacsony érzékenységük miatt nagyobb dózisú koffeint fogyaszthatnak probléma nélkül. Koffeinfeldolgozásuk olyan hatékony, hogy napközben több mint 500 mg koffeint, azaz kb. 5vagy több csésze kávét is megengedhetnek maguknak, sőt ,nem sokkal lefekvés előtt még a kávézás sem okoz nekik gondot.

Azilyen emberek hátránya, hogy hajlamosak túl sok kávét inni. Ha még a nagy dózisú koffein sem váltja ki a várt hatásokat, mint például az álmosság csillapítása és a termelékenység növelése, akkor megkérdőjelezhetjük az ilyen nagy mennyiségű koffeinbevitel előnyeit. A napi nagy mennyiségű kávéfogyasztás aztán idővel negatív következményekkel járhat az ember egészségére nézve.

LASSÚ VAGY GYORS KOFFEIN-ANYAGCSERETERMELŐ?

Ezen jellemzők alapján maga is kitalálhatja, hogy melyik csoportba tartozik. Mivel a normál koffeinérzékenység középső csoportja a legelterjedtebb, ide tartozhatnak azok, akiknek a napi ideális koffeinadagjuk egy csésze kávé, és azok is, akik napi 4 csésze kávét ugyanolyan hatékonyan metabolizálnak.

Ebből a szempontbólÖn valószínűleg inkább a magas vagy alacsony koffeinérzékenységű csoport felé hajlik. Általánosságban tehát lassú vagy gyors koffein metabolizálónak írhatod le magad . Ahhoz, hogy egészségesen kávézhass, fontos, hogy tisztában legyél a szervezeteddel és azzal, hogy a koffeinbevitel hogyan hat rá, hogy megtaláld az ideális mennyiséget - a személyes napi koffeinadagodat.

A KOFFEIN-ANYAGCSERE GENETIKAI SZABÁLYAI

Az emberi genetikai kód fokozatos megértésével és feltérképezésével a tudósok különböző, a lényünkbe írt tényeket tárnak fel az ember működésével kapcsolatban. ACYP1A2 gén felismerése és a koffein metabolizálására való képességének feltárása mellett többek között felfedezték azAHR gént is. Ez is szerepet játszik a koffeinérzékenységben. Ez szabályozza a fent említett CYP1A2 gén be- és kikapcsolását.

Nem szabad megfeledkeznünk a koffeinérzékenység és az agyban találhatóadenozinreceptorok típusa közöttigenetikai kapcsolatrólsem . Az adenozin mellett a koffein az, amit ezek a receptorok felfognak. Azok az emberek, akiknek az agyában nincsenek meg a megfelelő adenozinreceptorok, nem tapasztalják a koffein stimuláló hatását, mert a koffeinmolekulának nincs hová ténylegesen kötődnie.

A KÁVÉFOGYASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TUDOMÁNYOS VIZSGÁLAT

A legújabb vizsgálatok során más genetikai hajlamokat is megismerünk, amelyek befolyásolják a koffein feldolgozását a szervezetünkben. Míg a CYP1A2 gén a magasabb koffeinszintű fogyasztást határozza meg, addig a PDSS2 gén a feltételezések szerint a koffeinérzékenységet alacsonyabb fogyasztási szinteken határozza meg.

A Harvard Egyetem tudósai általkészített tanulmányban 6 új genetikai variánst ismerünk meg, amelyek befolyásolják a koffein metabolizációját és függőségét. A kutatásban 120 000 ember vett részt, és az eredmények 2 gént mutattak ki, amelyek a koffein metabolizációjával kapcsolatosak, további 2 gént, amelyek a koffein fogyasztásáért érzett jutalom kifejeződését befolyásolják, majd további 2 gént, amelyek a zsírok és a cukrok koffeinhez való viszonyát szabályozzák. 1)

MEKKORA A KOFFEINTOLERANCIÁD?

A veleszületett koffeinérzékenység, amely az életkorral is változhat, a koffeinmolekula feldolgozásával kapcsolatos a szervezetben. Akoffeintolerancia képessége szintén összefügg egy bizonyos mennyiségű kávé fogyasztásával. Hogy egy személy hogyan reagál egy adag koffeinre. Ha Ön kerülte a kávét, vagy egy ideig tartózkodott akávéfogyasztástól, akkor a koffein toleranciája nulla lesz.

A következő napokban, ha továbbra is ugyanazt az adag kávét fogyasztja, érezni fogja annak serkentő hatásait, mint például a rendkívüli éberség, a fokozott motiváció és energia, valamint a jó hangulat, de már kisebb mértékben. Ez a tolerancia hasonló például a kábítószer-toleranciához, amikor abevett adagot idővel növelni kell ahhoz, hogy ugyanazt a magas hatást érjük el.

Akoffeintolerancia esetében ismét azadenozinreceptorokérintettek . A szervezet úgy dönt, hogy akoffein által blokkolt receptorokat újakkal kompenzálja, hogy az adenozinnak legyen hová kötődnie. Az újonnan kialakult receptorokkal aztán szükség van arra, hogy ezeket is koffeinnel blokkolja a fáradtság megelőzése érdekében. Ehhez a feladathoz pedig még több kávéra van szükség.

KOFFEINMEGVONÁS, DEPRESSZIÓ ÉS FÜGGŐSÉG

Ha folyamatosan növeljük a napi kávéfogyasztás mennyiségét, hogy ugyanazt a pozitív és csábító hatást érjük el, hamarosan elérhetjük a túl magas napi kávéadagokat, amelyek már nem biztos, hogy jótékonyan hatnak az egészségünkre. Éppen ellenkezőleg.

Anagyobb fogyasztás nagyobb változássalis jár akávé hatásának elmúlása után, az úgynevezett koffein-krach vagy koffein-lebomlás. Ez az állapot nemcsak nagyobb fáradtságban és az aktivitás vagy a vérnyomás csökkenésében nyilvánulhat meg, hanem pszichológiai problémákban is, amelyek példáuldepresszióhoz és szorongáshoz vezetnek .

Akoffeinnel szembeni növekvő tolerancia a kábítószer-függőséghez hasonló, ezért a kávéegy olyan drog, amelytől függővé válhatunk. A romboló hatású drogfüggőséggel ellentétben a kávéfogyasztás inkább szokás. Amikor a krónikus kávéfogyasztást abbahagyjuk, a szervezet ismét "visszaáll" eredeti természetes állapotába.