Milyen egészségügyi előnyei vannak egy csésze kávénak?
1000 ANYAG EGY CSÉSZE KÁVÉBAN AZ EGÉSZSÉGES ÉLETÉRT
Az emberek azíze, aromája és élénkítő hatásamiatt szeretik a kávéfogyasztást . Mindezek a tulajdonságok, amelyeket a kávéban érzékelünk, a kávéban lévő bizonyos anyagoktól származnak. Akávéról ismert , hogytöbb mint ezer ilyen különböző vegyi anyagot tartalmaz. Ezek közé tartoznak a szénhidrátok, lipidek, nitrogénvegyületek, vitaminok, ásványi anyagok, alkaloidok és fenolos vegyületek.
A múltban aggályok merültek fel a kávé emberi egészségre gyakorolt negatív hatásaival kapcsolatban. A tévesen a kávénak tulajdonított egészségügyi komplikációkat azonban inkább az egészségtelen életmód, a dohányzás vagy a kávé helytelen elkészítése okozta.
A TUDOMÁNY FELTÁRJA A KÁVÉ EGÉSZSÉGÜGYI ELŐNYEIT
Akávé egészségünkre gyakorolt hatásairól szóló jelenlegi információkattanulmányoktámasztják alá , és számos bizonyítékot szolgáltatnak akávé egészségügyi előnyeiről. A modern kutatások a kávéban található egyes kémiai vegyületek egészségünkre gyakorolt hatásainak feltárására összpontosítanak.
A kávéban található legismertebb anyag természetesen akoffein. Ezt a purin alkaloidot összefüggésbe hozták atermelékenységünk és energiánk növekedésével. E tulajdonsága miatt a kávé az egyik legkedveltebb segítőnk a rohanó munkanapokon.
KOFFEINES KÁVÉ
Biológiai hatásai azadenozin (egy ellentétes funkciójú anyag) antagonistájakénthatnak , amely egy olyan, a szervezetünkben természetesen előforduló anyag, amely fáradtságérzetet okoz. Azért érezzük fáradtságot, mert nagy mennyiségű adenozin reked a sejtek receptoraiban. Konkrétan az A1 és A2 adenozinreceptorokba.
Ugyanezek a receptorok képesek csapdába ejteni kedvenc koffeinünket is. Így a receptorok blokkolják az adenozin számára, és megakadályozzák az álmosság érzését. Az egyes kávéitalokban lévő koffein mennyisége változó. Az átlag azonban körülbelül 100 mg koffein 200 ml csésze kávéban. Egyetlen eszpresszó esetében ez körülbelül 60mg.
CAFESTOL ÉS KAHWEOL
Akávéban található további érdekes anyagok aditerpének, a Cafestol és a Kahweol. Ezek az anyagok akávéolajban találhatók . Egy csésze kávéban lévő mennyiségük így befolyásolja a kávé elkészítési módját. Az olajok és így ezek a diterpének is apapírszűrőn rekednek . Ezért a kávéban lévő diterpének mennyisége magasabb , ha példáulfrancia presszóval készítjük el .
Ennél az alternatív kávékészítési módszernél csak fémszűrőt használnak. Hasonlóképpen nagyobb mennyiségű Cafestol és Kahweol található a kávéban, amelyet például cuppingolással öntenek ki . Az eszpresszóban ezeknek a diterpéneknek a mennyiségét az ital kis mérete is befolyásolja, így a tartalom valahol középen van aFrench Press és a papírszűrőnátszűrt kávé között .
KOLESZTERIN ÉS ANTIKARCINOGÉN HATÁSOK
A cafestolt és a kahweolt összefüggésbe hozták a magasabb LDL-koleszterin-koncentrációval azáltal, hogy befolyásolják a koleszterinészter-transzferfehérje (CETP) aktivitását. Ami hozzájárulhat az ismert "rossz" LDL-koleszterin emelkedéséhez.
Másrészt ez a két diterpén védelmet nyújt bizonyos rosszindulatú sejtekkel szemben, és csökkenti a mutagenezist. Nemcsak a Cafestol és a Kahweol rendelkezik rákellenes hatással, a kávéban található egyéb anyagok is támogatják őket ebben a tekintetben.
KÁVÉ A RÁK ELLEN
Maga a koffeinpozitív hatással van a sejtciklusra, a sejtosztódásra és az apoptózisra, azaz a programozott sejthalálra. A kávéban található klorogén- és kávésav bizonyítottan antioxidáns hatású. Minden 200 ml csésze kávé 70-350 mg klorogénsavat tartalmaz.
A KÁVÉBAN TALÁLHATÓ MIKROTÁPANYAGOK
Egy csésze kávéban aztán számos mikrotápanyag található. Nevezetesen amagnézium, amely körülbelül 24mg egy eszpresszóban. Van mégkálium, niacin és egy kis mennyiségű E-vitamin is. Ezeket és a fent említett, kávéban található anyagokat bizonyos betegségekre gyakorolt pozitív hatással hozták összefüggésbe.
Az eddigitanulmányok kimutatták, hogy amérsékelt kávéfogyasztás pozitív hatással van bizonyos betegségekre, különösen azok kialakulására. Elsősorban tehát megelőzésként, a betegségek kialakulása elleni védelemként hat. Deenyhítheti azok lefolyását is , sőt egyes degeneratív folyamatokatmegállíthat vagy visszafordíthat.
A CUKORBETEGSÉG MEGELŐZÉSE
A kávé összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel. Ezzel kapcsolatban több tanulmányt is végeztek. Hat közülük jelentős összefüggést talált a kávé és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása között, olyannyira, hogy abetegség kialakulásának kockázata akár 50%-kal is alacsonyabb volt azoknál a vizsgálati résztvevőknél, akik naponta fogyasztottak kávét.
Ugyanakkora kutatók megfigyelték , hogy akoffeines és koffeinmenteskávéfogyasztásközött nem volt nagy különbség e tekintetben. Ez azt jelenti , hogy a2-es típusú cukorbetegséggel szembeni védelem a kávéban található, a koffeinen kívüli vegyi anyagoknak köszönhető.
A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK JÖVŐBELI GYÓGYMÓDJA?
Folyamatosan arra törekszünk, hogy meghosszabbítsuk és javítsuk az életünket. Sajnos , ahogyöregszünk, úgy nő a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége. Ezen degeneratív betegségek késleltetésére és mérséklésére ígéretes felfedezés a koffein újonnan vizsgált hatása.
Nemcsak a koffein antioxidáns hatásai segítenek a betegségben. A koffein mint adenozin antagonista neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkezik. A receptorokba szorult adenozin a dopamin megkötődését is lassítja.
KOFFEIN ÉS A PARKINSON-KÓR
A dopamin boldogsághormonként ismert, és a motiváció és a jó hangulat mellett a motoros funkciókért is felelős. Adopaminhiány a Parkinson-kór kialakulásához vezet. Mivel a koffein képes blokkolni az adenozint, esélyt ad a normális dopaminműködésnek. Ezzel a felfedezéssel, miszerint a koffein lehet a "Parkinson-kór" gyógymódja, a kávéfogyasztás még több örömet fog okozni nekünk.
Egy Japánban és az Egyesült Államokban végzett nagyszabású tanulmány szerint azoknál az embereknél, akik nem isznak kávét, akár ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór. A kávé hatását a Parkinson-kór kialakulására aHarvard Biomarkers Studyrésztvevőinél is vizsgálták. Agyakori kávéfogyasztóknál akár 70%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki a betegség.
KOFFEIN ÉS ALZHEIMER-KÓR
A Parkinson-kórhoz hasonlóan az Alzheimer-kór is a neurodegeneratív agyi betegségek közé sorolható. A kávé ezért az Alzheimer-kór kialakulásának enyhítésében vagy legalábbis megelőzésében is hasznos lehet.
Egyrészt aneurotranszmitterek felgyorsítása szempontjából az adenozin blokkolásával, majd antioxidáns tulajdonságai révén, továbbá a krónikus stressz miatt túlműködőHPA tengely visszacsatolásának korrigálásával, ami a kortizol túltermelésében nyilvánul meg.
PSZICHÓZIS, DEPRESSZIÓ, ÖNGYILKOSSÁG VS. KÁVÉ
Az adenozin koffein általi blokkolása és ezáltal a dopamin működésének befolyásolása a szervezetben összefüggésbe hozható a pszichotikus zavarokkal is. Az alacsony dopaminszint depresszió kialakulásához vezet. A depresszióban szenvedő emberek hajlamosak az öngyilkosságra.
Egy több mint 86 000 résztvevővel - köztük nőkkel és férfiakkal - végzett tízéves vizsgálat megállapította, hogy azoknál, akik naponta legalább két csésze kávét ittak, 50%-kal kisebb volt az öngyilkosság kockázata, mint azoknál, akik nem ittak kávét.
A KÁVÉ HATÁSA A SZERVEZET SZERVEIRE
A kávéfogyasztás a vastagbélrák alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozható volt. Megfigyelték , hogy azoknál, akik napi 4 csésze kávét isznak, 24%-kal kisebb az esélye a vastagbélrák kialakulásának, szemben a nem kávéfogyasztókkal.
Egy amerikai tanulmány közzétette kutatási eredményeit, amelyben azt találták, hogy azoknál azembereknél, akik naponta 2 vagy több csésze kávét fogyasztottak, 48%-kal alacsonyabb volt a vastagbélrák kockázata, mint azoknál a kutatásban résztvevőknél, akik nem ittak kávét. A kávéban található anyagok elősegíthetik a rákkeltő anyagok kiürülését.
A kávé a májra is jótékony hatással van. Egy nyolcéves, több mint 120 000 férfi és nő bevonásával végzett vizsgálat szerint akávéfogyasztóknál 22%-kal alacsonyabb volt a nem alkoholos májzsugor okozta halálozás kockázata, és 48%-kal alacsonyabb a hepatitis C okozta májzsugor kockázata, szembenazokkal, akik nem isznak naponta kávét .
A KÁVÉ TUDOMÁNYOS FELTÁRÁSA, MINT A JÖVŐ REMÉNYE
A lényegében az egész szervezetre gyakorolt egészségügyi hatások sokasága világszerte arra ösztönzi a tudósokat, hogy tovább vizsgálják a kávét és annak összetevőit. Akontinenseken átívelő vizsgálatok növekvő számával e vizsgálatok részletei egyre homályosabbá válnak. Például a kávétípus (eszpresszó, szűrt, oldódó), az erősség vagy a kivonás százalékos aránya egy adagban, és maga az egy adag mérete közötti különbségek.
A szabványos csésze kávé meghatározásának különbségei mellett a koffein hatásának eredményei személyenként eltérőek. Általánosságban kétféle koffeinre adott válasz genotípusa ismert, pontosabban kétféle koffein-metabolizáló típus. A koffeint gyorsan metabolizáló emberek könnyen megengedhetnek maguknak több kávét a nap folyamán, mint a "lassú metabolizálók".
A kávé mennyisége is befolyásolja a hatását. Amérsékelt kávéfogyasztásnak számos egészségügyi előnye van. Ha a kávéfogyasztás magas a nap folyamán, ezek a pozitív hatások negatívvá válhatnak. A túlzott kávéfogyasztás veszélyes anyaggá változtatja a kávét, amely egészségügyi komplikációkat, különösen szív- és érrendszeri problémákat okozhat.