Miért termesztik a kávét veszélyesen közel a vulkánokhoz?
Mi a helyzet a vulkánokkal
Avilágon több mint 800 millió ember él, a világ lakosságának közel 10%-a a világ 1431 aktív vulkánjának 100 kilométeres körzetében él.
Bár a vulkánok hatalmas pusztító erővel bírhatnak, ugyanakkor évente turisták millióit vonzzák, és geotermikus energiát szolgáltatnak, amelyet a helyi közösségek hasznosíthatnak.
Ezenkívül a kitörések során keletkező vulkáni anyag a környező talajjal keveredve a legtermékenyebb termőföldeket eredményezheti a növénytermesztéshez.
Kávétermesztés vulkanikus területeken
A kávénövény különösen jól érzi magát a vulkanikus talajban, amelyet számos olyan fizikai, kémiai és ásványi tulajdonság jellemez, amelyek mezőgazdasági szempontból kiemelkedővé teszik más talajtípusokhoz képest.
Atalajazonban csak egy része a történetnek .A vulkanikus környezet a világ legfinomabb kávéjának termesztéséhez is biztosítja a feltételeket.
A kávé növény a vulkanikus területeken
A kávénövénynek a növekedéshez különböző tápanyagokra van szüksége, amelyeket a talaj biztosít.
A vulkanikus talajok termékenyek, mivel viszonylag "fiatalok". Sok olyan tápanyagot őriznek meg, amelyek az eredeti kőzetben is jelen voltak. Bár vulkánként eltérőek.
Az andiszolok általában foszfort, káliumot, kalciumot, magnéziumot, cinket, vasat és bórt tartalmaznak, amelyek fontosak a kávéfa fejlődéséhez.
A káliumszint például befolyásolja a kávécseresznye kialakulását, de a cukorszint és a citromsavtartalom is, ami megváltoztatja a kávé ízét.
A kalcium fontos a gyökér- és levélfejlődéshez, és befolyásolja, hogy milyen gyorsan érik a gyümölcs, a bór pedig növeli a terméshozamot.
Andiszolok - a vulkanikus talaj ereje
A legtöbb vulkanikus talaj"tefra". A tephra vulkáni részecskék (hamu) és kőzetdarabok keveréke, amelyek a vulkánból a kitörés során kerülnek ki, majd a talajra hullanak.
Idővel a tephra lebomlik, és kialakul az, amit vulkanikus talajnak nevezünk - más néven Andisols vagy Andosols.
Az andiszolok könnyűek és pelyhesek. Nagy arányban tartalmaznak szilikátos üveget, és hajlamosak a szerves anyag felhalmozódására.
A kitörés típusai
A vulkanikus talaj bősége és a kávéfák növekedése ezen a talajon a vulkánkitörések kémiai összetételétől, jellegétől és gyakoriságától függ.
A kitöréseket két típusra lehet osztani: effúziós kitörések és robbanásszerű kitörések.
Kiáramló kitörések
Elsősorban a kiömlő láva jellemzi, amely vasban és magnéziumban gazdag andisolokat termel.
Robbanásos kitörések
Szilícium-dioxidban gazdag vulkáni hamu(úgynevezett tefra) kilövellése jellemzi.
Ezután a talajban elkezdődik az alumíniumban, nátriumban és káliumban gazdag andisolok termelése.
A világon felfedezett vulkanikus talajok többsége robbanásszerű kitörések során keletkezett. Az andiszolok ritkábban képződnek kiömlő kitörések után, mivel a lávafolyások által kialakított felszíneknek akár több ezer évbe is beletelhet, mire talajjá bomlanak.
A tűz csendes gyűrűje
Számos latin-amerikai kávétermelő ország, köztük Kolumbia, Ecuador és Guatemala az úgynevezett "csendes tűzgyűrű" körül helyezkedik el, amely a világ aktív és szunnyadó vulkánjainak több mint 75%-át tartalmazza.
Ezekben az országokban számos robbanásszerűen kitörő vulkán található, amelyek andiszolokat termelnek.
Mivel e vulkánok többsége több tíz- és százéves időközönként tör ki, időnként friss telefra hullik a környező földekre. Ez megvédi az alatta lévő andiszolokat a fizikai eróziótól és az időjárás viszontagságaitól.
Ez azt is jelenti, hogy a friss telefra időszakosan megjelenik, ami folyamatos tápanyagellátást biztosít a talaj feltöltéséhez és a termékenységi szint fenntartásához.
A vulkanikus talaj hatása a kávéra
A vulkánok által létrehozott tápanyagokban gazdag talajon kívül a talaj más előnyöket is kínál a kávé termesztése szempontjából. Az arabica növény például 1 000-2 000 m tengerszint feletti magasságban és 18 és 21 °C közötti hőmérsékleten fejlődik.
A vulkánok általában magasan fekvő hegyvidéki övek mentén találhatók, mint például Közép- és Dél-Amerika vulkáni ívek.
A kávé minősége általábannövekszik a tengerszint feletti magasság növekedésével, ahol a hőmérséklet hűvösebb, ott a kávébabok növekedése lassabb, így a cseresznye lassabban érik.
Ha legközelebb egy vulkanikus régióból származó finom kávét iszik, gondoljon a természeti erőkre, amelyek hozzájárultak az egyedi íz kialakulásához. És gondoljon a farmerekre is, akik nap mint nap ezeken a veszélyes vulkanikus területeken dolgoznak azért, hogy a kávé íze ilyen tökéletes legyen.