Fáradtság: hogyan keletkezik és hogyan küzd ellene a koffein

HOGYAN JELENTKEZIK A FÁRADTSÁG

Ahhoz, hogy megértsük ezt a varázslatot, először is magyarázzuk el, hogyan jön létre a fáradtság. Néhány óra koncentrált munka után észrevehetjük azenergia csökkenését és az álmosság növekedését. Nézzük most meg közelebbről ezt a helyzetet. Mármint nagyon közelről, egészen a molekuláris szintig.

Amikor dolgozunk, sok energiára van szükségünk ahhoz, hogy az agyunk működőképes maradjon. Aszervezetünkben rengeteg anyagcsere-folyamat zajlik, amelyek bizonyos anyagokat más anyagokká alakítanak át, és így képződik a szervezetünkbentermészetes módon az ATP - adenozin-trifoszfát -molekula .

ENERGIA A SZERVEZETÜNKBEN

Azért nevezhetjük "energiamolekulának", mertenergia van beleágyazva. Ez egyfajta energiatároló, amelyet testünk sejtjei a tápanyagok oxidációjából nyernek. Abban a pillanatban, amikor szervezetünknek energiára van szüksége, például a munkához, az ATP hidrolízisével ebből a molekularaktárból tudja azt felszabadítani.

Ez azt jelenti, hogy egy vízmolekula segítségével az ATP-molekula átalakul, és felszabadítja a munkánkhoz szükséges energiát. Ennek az átalakulásnak a másik terméke azATP-molekula része, az adenozin. Ez a nukleozid aztán hatással van bizonyos folyamatokra a szervezetünkben. A szervezetre gyakorolt hatását receptorok - az adenozinreceptorok - közvetítik .

AZ ADENOZIN ÉS RECEPTORAI

A receptorokra úgy gondolhatunk, mint valami olyan sejtes vevőkészülékekre, amelyek bizonyos anyagokra vannak hangolva. Az adenozinreceptorok tehát készen állnak az adenozin felvételére. Testünkben különböző módon találhatók meg, de a legnagyobb koncentrációjuk a központi idegrendszerben, pontosabban az agyban van. Amint az adenozin bekerül ezekbe a receptorokba, az adenozinreceptoron keresztül elkezdi jelezni a szervezetnek a fáradtságot. Amikor elalszunk, akkor a receptorok az alvás során természetes módon kiürülnek az adenozinból.

A csapdába esett adenozin lenyomja az idegrendszert, csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot, és elősegíti az álmosságot. Az adenozinreceptorokat A1, A2A, A2B és A3 receptorokra különböztetjük meg. Konkrétan azA1 és A2A receptorok az agyban helyezkednek el, ahol a koffein elérheti őket, de erről egy pillanat múlva bővebben.

ADENOZINKÉPZŐDÉS ÉS FÁRADTSÁG

Foglaljuk össze. Tehát abban a pillanatban, amikor a szervezetünk az ATP molekula hidrolizálásával energiát termel, a fáradtságot okozó adenozint is termel. Ezt speciális helyeken - receptorokon, főként az agyban - vesszük fel. Amint elfogják, elkezdi jelezni a szervezetnek, hogy álmosnak érzi magát. Így jön létre bennünk a fáradtság.

Ha tudjuk, hol és hogyan "altatja el" az adenozin a szervezetünket, akkor megelőzhetjük a fáradtságot azzal, hogy egyszerűennem engedjük, hogy az adenozin elérje a receptorait. Itt jön a képbe a kávé és fő összetevője , akoffein.

AZ ADENOZIN HELYETT A KOFFEIN

Akoffeinszerkezete nagyon hasonlít az adenozinéhoz, ami elképesztő erőt kölcsönöz neki. Az adenozinreceptorok is felveszik, és a koffein képes átvenni a "fáradt" adenozin helyét. Adenozinreceptor-antagonistaként működik. Az endogén adenozinerg tónus megszüntetése miatt az adenozinreceptorok aktiválásának ellenkezőjét teszi.

Az adenozinreceptorokban való elhelyezkedésével a koffein nemcsak az álmosságra, hanem más agyi funkciókra, például amegismerésre, a tanulásra és a memóriárais hatással van . A koffeinnek az adenozinreceptorok antagonista tulajdonsága hatással van egyes betegségek kialakulására és progressziójára is, főként az olyan neurodegeneratív rendellenességek, mint az Alzheimer- vagy Parkinson-kór, a Huntington-kór, az epilepszia, a migrén, a depresszió, a skizofrénia.

A NEUROTRANSZMITTEREKRE GYAKOROLT HATÁS

Hogyan függ össze az adenozinreceptorok koffein általi stimulálása és adenozinra való blokkolása az alábbi betegségekkel? Ez azon alapul, hogy az adenozin és a koffein milyen módon hat az idegsejtekre. Az olyan betegségeket, mint az Alzheimer-kór, a neurodegeneratív betegségek közé sorolják. Az adenozin depresszív hatású az idegsejtekre. Csökkenti a neuronok aktivitását és a neurotranszmitterek felszabadulását.

Azagyban lévő neurotranszmitterek közé tartozik adopamin. Egy olyan hormon, amelyet öröm- és motiváló anyagként ismerünk. Az agy jutalomközpontjához kapcsolódik, és képességei miatt függőséget okozó viselkedéshez vezethet. Neurotranszmitterként felelős az izgalom átviteléért azagybizonyos neuronjai között .

Ha a dopaminszint megemelkedik vagy csökken, olyan egészségügyi szövődmények lépnek fel, mint az Alzheimer- vagy Parkinson-kór, a depresszió vagy a skizofrénia. Visszatérve most az adenozin hatására, tudjuk, hogy csökkentheti a dopamin neurotranszmitter aktivitását. A koffein, mint adenozinreceptor-antagonista, elősegíti a dopaminerg transzmissziós aktivitást.

A FÁRADTSÁG ELLENI KÜZDELEMTŐL A FÜGGŐSÉGIG

A koffein dopamin-növelő hatása a kávét droggá változtathatja. Ennek megfelelően a a kávé, azaz a benne lévő koffein függőségének esélye a kávét kábítószernek minősíti. Ezzel a kávé a világ legtöbbet visszaélő drogjainak listáján az első helyre került. A megszokás kialakulásának lehetőségén kívül akoffeinnel szemben rezisztencia is kialakulhat.

A szervezetünk természeténél fogva nagyon alkalmazkodó, és ebbe beletartozik a kávéfogyasztás is. Fokozatosan növeljük a kávéfogyasztást, hogy ugyanazt az élénkítő hatást érjük el. Az adenozin számára, amely a koffeinnel nem tudja elérni a receptorait, a szervezet további receptorokat hoz létre. Ahhoz, hogy még ezeket az újonnan képződött adenozinreceptorokat is blokkoljuk, több koffeint kell bevinnünk a szervezetbe. Akoffein adagjának növelésével aztán elősegítjük a kávéfüggőség kialakulását.

A KÁVÉ HELYES ADAGOLÁSA

A koffein nem csak a fáradtságot segíti. Ez és a kávéban található egyéb anyagok számos előnnyel járnak azegészségünkre nézve. Nemcsak az említett neurodegeneratív és pszichés betegségeket előzik meg, amelyek az idegsejtek és a neurotranszmitterek aktivitásához kapcsolódnak. A kávé bizonyos rákellenes hatásokkal is rendelkezik, így bizonyos szervek rákos megbetegedései ellen is fellép.

Összességében antioxidánsként azoxidatív stressz elleni küzdelemmel segíti egészségünket . A civilizációs stressz okozta kortizol túltermelés által aHPA tengely működésének károsodásával összefüggésben segít a HPA tengely visszacsatolási hurokjának korrigálásában és így a megfelelő működésében. Végül, de nem utolsósorban a kávé afogyást is segíti . Megfelelő kombinációban a dopamin működésével, a boldogság pillanatait hozza életünkbe egy csésze kávé.