KÁVÉ, EGÉSZSÉG ÉS CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK
Bizonyára hallottál már a kávéfogyasztás rákra, cukorbetegségre, szívinfarktusra, Alzheimer-kórra, sőt még a székrekedésre gyakorolt hatásáról is. Ezek mind úgynevezett civilizációs betegségek, amelyek főként Európában, Észak-Amerikában vagy néhány ázsiai országban fordul nak elő. Gyakran a magas stressz, a túlzott alkohol- és gyorséttermi ételfogyasztás, illetve a mozgás és az alvás hiánya , egyszóval az egészségtelen életmód, valamint sok esetben a túlzott kávé-, illetve elsősorban koffeinfogyasztás okozza őket. Ez elősegíti a gyökök felhalmozódását a szervezetünkben, amelyek aztán csökkentik az antioxidánsok szintjét. A kávéfogyasztás a megfelelő mennyiségben, ami mindannyiunk számára egyéni, jelentős antioxidánsként hat, és segít a szabad gyökök mennyiségének megszüntetésében.
COVID-19 ÉS AZ ÉTRENDÜNK
ACovid-19 azonban egy vírusos betegség. Olyan betegségek, mint a himlő, a mononukleózis, az övsömör vagy az influenza. Ha legyengülünk, nagyobb valószínűséggel kapjuk el ezen betegségek valamelyikét is. A stressz mellett a gyengeség a rossz és kiegyensúlyozatlan táplálkozásunkból is eredhet. Kétségtelen, hogy amit eszünk és iszunk, az a mentális jólétünk mellett azimmunitásunkra is hatással van. Ez utóbbi kulcsszerepet játszik abban, hogy az egyén mennyire fogékony a fertőző betegségekre, köztük a COVID-19-re, és hogyan reagál rájuk.
KUTATÁS A Kávéfogyasztás COVID-19 VÍRUSRA gyakorolt hatásáról [tanulmány]
Eddig a COVID-19-cel kapcsolatos kutatások többsége olyan emberekre összpontosított, akiknek a tesztje már pozitív volt, de az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy változtat ezen. Nem volt világos, hogy a táplálkozás konkrétan hogyan kapcsolódik az immunitáshoz és a COVID-19 iránti fogékonysághoz. Ezért a kutatást a Northwestern Egyetem brit kutatói végezték el, akik a konkrét étrendi adatok és a COVID-19 előfordulása közötti összefüggést vizsgálták. 40-70 év közötti emberek vettek részt a kutatásban. A kávéfogyasztáson kívül figyelembe vették, hogy a résztvevők gyermekkorukban szoptattak-e, valamint hogy ettek-e zöldséget, gyümölcsöt és feldolgozott húst.
A kutatást 2020 márciusa és novembere között végezték a UK Biobankban regisztrált brit állampolgárok körében, amely azt vizsgálja, hogy a genetikai hajlam és a környezeti hatások (beleértve az étrendet, az életmódot, a gyógyszereket stb.) hogyan járulnak hozzá a betegségek kialakulásához. Összesen valamivel kevesebb mint 38 000 résztvevőt vizsgáltak meg , akiknek 17%-ának pozitív volt a PCR-tesztje.
A KÁVÉ COVID-19-RE GYAKOROLT HATÁSÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁS ELŐREHALADÁSA
A résztvevőket arra kérték, hogy jelöljék meg az egyes ételek és italok mennyiségét, amelyeket fogyasztottak, vagy válasszanak az előre meghatározott gyakoriságok közül, például naponta egyszer stb. Aválasztási lehetőségek között szerepeltek azalapvető zöldségadagok (főtt, nyers), gyümölcsök (friss, szárított), olajos hal, feldolgozott hús, vörös hús (marha, bárány/bőr vagy sertés), tea és kávé. Tehát olyan ételek és italok, amelyek hozzájárulnak az immunitás erejéhez. A résztvevőket arról is megkérdezték, hogy gyermekkorukban szoptatták-e őket. Válaszolhattak igennel, nemmel vagy nem tudom.
Számos más tényezőt is figyelembe vettek, például a nemet, a testsúlyt, a foglalkozást és természetesen az aktuális egészségi állapotot, beleértve azt is, hogy a résztvevőnek csökkent-e a tüdőfunkciója, ami nagyban befolyásolja a COVID-19 fertőzést.
Ami a vizsgálati csoportot illeti, a fiatalabb korosztályba főként nők tartoztak, akiknek munkájuk volt, és akiknek jobb volt az iskolai végzettségük, magasabb a jövedelmük és jobban értékelték az egészségi állapotukat. Kevesebben fogyasztottak teát, gyümölcsöt, zöldséget, halat és vörös húst, és kevesebben szoptattak. Anem fehér résztvevőkhöz képest afehér résztvevők inkább több kávét, teát, feldolgozott húst, kevesebb gyümölcsöt és zöldségetfogyasztottak, és kevesebben voltak szoptatottak.
A nem fehér résztvevők közül a fekete résztvevők nagyobb valószínűséggel voltak foglalkoztatottak, magasabb BMI-vel rendelkeztek, és több vörös húst fogyasztottak, míg az ázsiai résztvevők inkább rosszabb egészségi állapotról számoltak be, és több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak. Az ázsiai csoportban a COVID-19 pozitivitás gyakorisága is magasabb volt, mint a többi faji csoportban.
VAN-E HATÁSA A KÁVÉNAK A COVID-19 MEGBETEGEDÉS KOCKÁZATÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE?
Azéletkor, a faj és a nem figyelembevételével történő kiigazítás után a kávéfogyasztás, a mérsékelt teafogyasztás, a zsíros halak és zöldségek fogyasztása, valamint a gyermekkori szoptatás szignifikánsan összefüggött a COVID-19-pozitivitás alacsonyabb esélyével, míg a feldolgozott húsok fogyasztása a COVID-19-pozitivitás magasabb esélyével.
Arésztvevők körében a napi 1 vagy több csésze kávészokásos fogyasztása a COVID-19 kockázatának körülbelül 10%-os csökkenésével járt együtt, szemben a napi 1 csészénél kevesebb kávéfogyasztásával. A kávé nemcsak a koffein egyik legfontosabb forrása, hanem tucatnyi más összetevővel is hozzájárul, köztük számos, az immunitásban szerepet játszó anyaggal.
Alakosság nagy része számára a kávé a polifenolok, különösen a fenolsavakbevitelénekegyik fő tényezője. Ezek a kávé mellett a gabonafélékben, a kakaóban vagy a vörös szőlőben is megtalálhatók. A kávé, a koffein és a polifenolok antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Akávéfogyasztás pozitívan összefügg a gyulladásos biomarkerekkel is, mint például aC-reaktív fehérje, az interleukin-6, atumor nekrózis faktor α. Ezek összefüggésbe hozhatók a halálozással és a COVID-19 súlyosságával. A kávéfogyasztás az időseknél a tüdőgyulladás alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozható.
Összefoglalva tehát tény, hogy a kávé valószínűleg szerepet játszik a COVID-19 vírus elleni immunitás védelmében, de mindenképpen további kutatásokra van szükség. Ha azonban figyelembe vesszüka korábban kapott adatokat és a jelen kutatás következtetését, akkor ismét megerősítést nyer , hogy arendszeres és megfelelő kávéfogyasztásnak pozitív és védő hatása van.